|
Sir
Alex Ferguson nem volt különösebben jó játékos. Végigjárt pár csapatot,
játszott a Harmony Row-ban, a Drumchapel Amateursben, a (glasgowi)
Queens Parkban, aztán a St. Johnstone-ban, Dumferlineban, rövid ideig a
Rangersben, aztán a hetvenes évek elején játékos menedzserként a
Falkirkben. De valljuk be, nem váltotta meg a világot – bár eljutott a
ligaválogatottságig. Nyilvánvaló, a Rangers volt a klubjai közül a
leghíresebb, de a kékek olyan periódusban szerepeltek, hogy szinte
mindent a Celtic nyert meg…
 Javára
szóljon, nem is erőltette sokáig a futballt, és hamar visszavonult. A
hetvenes évek elején kis kihagyás után edzősödni kezdett az Ayr
Unitedben, de akkoriban a családi élete állt még a fókuszban. Másfél év
különbséggel megszülettek fiai. Előbb Mark, majd az ikrek, Jason és
Darren. Alex az akkor azt élvonalban szereplő Ayr United csapatánál
dolgozott félállásban, majd 1974-ben néhány hónap erejéig az East
Stirling gárdáját vezette. Elcsábította őt a St. Mirren.
Tulajdonképpen
ott, 33 éves korában kezdődött "igazi" edzői pályafutása. Három idényt
töltött a tulajdonképpeni második vonalban, majd 1977 nyarán felhozta a
csapatát az akkor tíz csapatos élvonalba. Mi több, bent is tartotta az
egyre szebb játékot mutató legénysége. De a St. Mirren már nem vele
indult a bajnoki dobogó felé, Fergie-t ugyanis 1978 nyarán
leszerződtette az Aberdeen.
Az
argentínai világbajnokság nyarán mind a három skót sztárklub új
menedzser után nézett. A Celtic Billy McNeill, a Rangers John Greig
személyében a korábbi legendás kapitányt kérte fel a posztra, az
Aberdeen azonban a hozzájuk képes jelentéktelen múlttal rendelkező, ám
a St. Mirrennel feltűnést keltő Alex Fergusonra tett. S bár a következő
évben a protestánsok nyerték az FA- és a Ligakupát, a katolikusok a
bajnokságot, a következő évek bebizonyították, hogy az Aberdeen
csinálta a legjobb vásárt. Ugyanis már a piros-fehérek nyerték a
bajnoki címet, holott akadt olyan szakasza a bajnokságnak, hogy a
Celtic már tíz ponttal vezetett. Ám az „urak” (Dons, ez az Aberdeen
beceneve) áprilisban a legnagyobb riválisának otthonában is nyerni
tudtak, így 25 év után újra bajnoki címet szereztek a klubjuknak.
Fergusonék
sikere óriási visszhangot váltott ki Skóciában. Azt megelőzően 1965-ben
fordult elő legutóbb, hogy nem a Celtic vagy a Rangers nyerte a
bajnokságot. Ezzel a sikerrel kezdődött az Aberdeen aranykorszaka. A
csapat – Alex Ferguson irányításával – összesen tíz címet nyert el.
Háromszor lett bajnok (1980, 1984, 1985) négyszer nyerte el az FA-
(1982, 1983, 1984, 1986), és egyszer a Ligakupát (1986), egyszer a
KEK-t (1983) és egyszer az európai szuperkupát (1983). A piros-fehérek
a nyolcvanas években Ferguson távozásáig csak 1986-ban végeztek a
második helynél hátrébb a bajnokságban. A hazai frontok uralása mellett
az Aberdeen a KEK elhódításával jelezte, Alex Ferguson keze alatt
valóban Európa egyik legjobb együttese formálódott. A negyeddöntőben
például az egy esztendővel később BEK-döntős Bayern Münchent győzte le
a skót gárda. A bajorok negyedórával a vége előtt idegenben vezettek
2-1-re és biztos továbbjutónak tűntek, de Alex McLeish és John Hewitt
góljával fordított az Aberdeen. Vajon eszébe jutott-e ez a meccs Franz
Beckenbauernek vagy Kalle Rumeniggének Barcelonában?
A
belga Wattenschied kiverése után a Real Madriddal vívta az Aberdeen a
döntőt. Aligha kel ecsetelni, nem esélyesként. De a mély talajon, a
szakadó esőben sokat ért a skótok hatalmas harci kedve, akarása. Eric
Black gólját még Juanito kiegyenlítette büntetőből, de aztán John
Hewitt történelmi találatával a futballtörténelem harmadik skót
együttese lett nemzetközi szinten bajnok. Fél évvel később az Aberdeen
megmutatta, hogy korántsem véletlen volt a győzelem. Az Athénban a
Juventus ellen a BEK serleget megnyerő Hamburger SV is kapitulálni
kényszerült a Pittodrie Parkban. Az idegenbeli döntetlen után a skótok
otthon 2-0-ra verték a német gárdát. Ferguson a következő két és fél
évet még uralta hazai fronton, pedig a sikerek hatására egyre több
játékosát környékezték meg gazdag klubok. Elveszítette a Manchester
Unitedhez távozó Gordon Strachant is, s akkor még nem is sejtette, hogy
nem is olyan sokára életük újra találkozik, de már az Old Traffordon.
Előtte
még egy megbízatása akadt Fergusonnak. Már 1985-ben felkérte a skót FA,
hogy segédkezzen John Steinnek a válogatott mellett. Minden idők
legeredményesebb skót edzőjének akkoriban már sokat rakoncátlankodott a
szíve, ráfért a segítség. Stein 1985 szeptemberében a cardiffi Ninan
Parkban szívinfarktust kapott a Wales-Skócia mérkőzésen, és már nem
tudták megmenteni. Ferguson vette át tőle a válogatottat, az 1986-os
világbajnokság végéig.
A
cardiffi mérkőzés után a skótoknak még két interkontinentális
selejtezőt kellett játszaniuk az ausztrálok ellen. Bár a csatárjátékot
rengeteg kritika érte, Glasgowban Cooper és McAvennie bekotort két
gólt. Ez meg elég is volt az üdvösséghez, miután a visszavágón az
auszik nem tudtak még gólt sem rúgni. Skócia sorozatban negyedszer
jutott ki a világbajnokságra, s első három alkalommal nem élte túl a
csoportmérkőzéseket sem. Ferguson remélte, hogy a rendkívül
szerencsétlen sorsolás (Dánia, NSZK, Uruguay) dacára most megszakad a
rossz sorozat. Tévedett. Főleg azért, mert nem számított arra, hogy a
270 perc alatt egyetlen gólt sem tudtak rúgni a csatárai…(A skótok
egyetlen gólját a németek ellen Gordon Strachan lőtte). Hiába
játszottak 89 percen át emberelőnyben képtelenek voltak a kapuba
találni és kiestek.
 1986
őszén a Manchester United szerződtette a legeredményesebb aktív skót
edzőt. Fergie a vörös ördögök kedvéért otthagyta az Aberdeent s a
válogatottat is. Eleinte rosszul alakult a sorsa Manchesterben, mert
azért szerződtették, hogy végre bajnokságot nyerjen a csapat –Sir Matt
Busby töretlen bizalma ellenére -, de majdnem kirúgták. Aztán az
1990-es kupagyőzelemmel hirtelen megváltozott minden, a Manchester
United száguldani kezdett a sikerek sugárútján.
Alex
Ferguson a tíz skóciai titulus mellé már rengeteget nyert a vörös
ördögökkel is, amivel ő lett a futballtörténelem legsikeresebb
menedzsere! Már rég beérte mentortá és jelképét, a huszonhat címig jutó
Jock Steint. Az első embert, aki brit edzőként teljesítette azt, amit
Ferguson. 1967-ben megnyerte a BEK-et, a hazai kupát és a bajnokságot
is. Sőt még a Ligakupa is az övé lett! A mostani triplázással Alex
Ferguson mindörökre a futballtörténelem legnagyobb edzői közé lépett.
Alig néhány nappal a Barcelonai diadal után közölték a Downing
Streeten, hogy – Tony Blair szinte példátlan közbenjárásával – II:
Erzsébet angol királynő már a következő lehetséges alkalommal lovaggá
üti a Munkáspárt odaadó hívét. Sokan tippelték, hogy a 2000. esztendő
kitüntetési listáján ott lesz a Manchester United edzője is, Tony Blair
felgyorsította az ütemet. Alex Ferguson már fél évvel korábban
júliusban lovaggá ütötték. Az új lovag egyébként mindössze a második
skót futballszakember, aki megkapta e titulust – aligha kel
mondani,hogy Matt Busby volt az első... Edzői munkáért mindössze hárman
emelkedtek nemesi rangra, kettejükön kívül Sir Alf Ramsey, az 1966-os
világbajnok válogatott szövetségi kapitánya.
Ferguson
megköszönte mindenkinek a kitüntetést, akinek csak illett, majd
hozzátette, a játékosaitól nem vára el, hogy az öltözőben Sir Alexnek
titulálják: „Szólítsanak csak továbbra is nyugodtan főnöknek – mondta,
majd hozzátette: legalábbis szemtől szemben. Mert a hátam mögött úgy is
úgy hívnak, ahogy akarnak…”
 Új
év új elvárások új kötelezettségek. Ferguson már az elején tudta az
előző évet szinte lehetetlen lesz megismételni. Sajnos Fergie jóslata
tökéletesen bevált. Ferguson azon döntése hogy lemondta a világ
leghíresebb nemzeti kupasorozatát, az FA-kupát, csak azért hogy a
klubvilágbajnokságon szerepelhessen a csapatával alapvetően botrányosra
sikeredett leszámítva persze hogy a klubvilágbaknokságon a csapat
elbukott. A Bajnokok-ligája negyeddöntőjében a Real ellen sajnos
kiesett a csapat, de a bajnokságot ismét a United nyerte meg 18 pontos!
előnnyel ugy hogy 97 gólt rugott. 2000/01-ben Ferguson már a 14. címét
nyerte meg a csapattal hiszen a Manchester ujra bajnok lett – zsinórban
harmadszor igy Fergie lehagyta a „csak” tizenháromig jutó Bob
Paisley-t. A bajnokok ligájában megint csak nem sikerült maradandót
alkotni sajnos.
Ez
volt azaz időszak amikor Ferguson úgy döntött frissítésrevan szüksége
csapatának ezért akkor brit rekordnak számító19 millió fontért
leigazolta Ruud Van Nistelrooyt, a holland gólzsákot a PSV
Eindhoventől, majd még ugyenebben az évben új csúcsnak számító 28
millió fontért megvette Veront, ámde az argentin nem nagyon váltotta be
a hozzá fűzött reményeket.
A
sok új játékos beépítése miatt a bajnoki aranyról sajnos lemaradt a
United ráadásul Ferguson is azobn gondolkodott hogy visszavonul ami
megintcsak nem tett jót a csapaton belüli morálnak. Februárban azonban
egy új 3 éves szerződést írt alá de rövid időn belül hatalmasat
csalódott amikor kiestek a Bl elődöntőjében a Leverkusen ellen, igy nem
válthatta valóra azon álmát, hogy hazájában játszhassa a Bl döntőt.
 Sir
Alex Ferguson tanult az előző év hibáiból és a nyáron leigazolta 29
millió fontért Rio Ferdinandot, aki tökéletesen beváltotta Ferguson
elképzeléseit, miután vele jelentősen megszilárdult a védelem. A szezon
persze nem ugy indult hogy diadalmenet lesz belőle, sőt kifejezetten
katasztrofálisan kezdte az évet a csapat hiszen a lehetséges 18 pontból
mindössze 9-et sikerült összegyűjteni, amikor is jött az Arsenal és az
ellene 2-0-ra megnyert meccsel elindult a csapat felfelé, Nistelrooy 43
gólja segítségével Ferguson és a Manchester United megszerezte a
következő bajnoki címét. A 03/04-es szeon kezdeténél a csapat
barátságos meccset játszott a Spoting Lisszabon ellen ennek
köszönhetően kerülót hozzánk a portugál Christiano Ronaldo aki azóta az
egyik legnagyobb kedvencé avanzsált. Ferguson rajta kívül leigazolta
még Louis Sahat a Fulham-ből, Tim Howardot, Klebersont, és
Djemba-Djembát. Szokás szerint ez az év is igen rosszul kezdődött
hiszen egy elfelejtett doppingvizsgálat miatt Rio Ferdinandot
eltiltották igy az addig szilárdan működő védelemből a legfontosabb
láncszem esett ki, a csapat el si vesztette a bajnokságot, ráadásként
pedig az Európai kupaprondon sem sikerült maradandót alkotni hiszen egy
buta gól miatt kiesett a Porto ellen a Bl-ből a negyeddöntőben. Azért
az évet sikerült megmenteni hiszen az FA kupát csak begyűjtötte a
United - 3-0-ra verték a másodosztályú Millwall együttesét.
A
04/05-ös szezonról inkább jobb sokat nem beszélni a csapat sehol sem
alkotott maradandót, holott már Rooney is a csatársort alkotta
Nistelrooy-val karöltve, sajnos a Milan ellen két 1-0 vereséggel
búcsúztunk az európai kupától, majd az Fa kupa döntőjét is
elveszítettük az Arsenal ellen igaz csak tizenegyesekkel. Leginkább
ezen a mérkőzésen látszott az egész évi balszerencse sorozat, hiszen
ehhez a meccshez az ellenfélnek nem sok köze volt és mégis…
|
